Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.

A Harruckern család jellemzően Bécsben élt, s a kor szokása szerint rendelkezett városi palotával, valamint a városon kívül nagy kertet és benne nyaralókastélyt is birtokolt. Ez utóbbit a kor egyik ismert építésze, Franz Anton Pilgram tervezte, a ma már nem álló épület alaprajzi kialakítása kísértetiesen hasonlít a gyulai kastély (akkori) elrendezésére. Valószínűleg Harruckern elégedett volt Bécs melletti kastélyával, így Gyulára nem készíttetett új terveket, a megszokott környezetet alakította ki távoli birtokán.

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte. Fia, Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.


A Wenckheim család tagjai később három alkalommal is fogadhatták a magyar uralkodót. 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), Ferenc József császár 1857-ben feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.
1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert augusztus 23-án, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.
A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella „végtelen egyszerűségüknek” köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán. A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését.


Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.


A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban; himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján; korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban.

Animátor Eszpresszó vagy drinkbár

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fej...

Csomagajánlatok
Foglalás
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont (Múzeum ( látogatható műemlék))
H-5700 Gyula Kossuth utca 15.
+36 / 66/650-218
Letölthető katalógusok

  Kérjük, klikkeljen a képre, prospektusunk egy új ablakban fog megnyílni.