A kastélyszállodákról

Kastélyaink legalább három csillagos szállodák. Legtöbbjük hagyományos magyar konyhával és elegáns étteremmel is rendelkezik, ahol a környékre jellemző étkeket kínálnak. Több kastélynak van igényes borpincéje és saját bora, vagy akár borászata is. Kastélyainkban találhatók különféle wellness-szolgáltatások, fürdők, sőt még egészségügyi rehabilitációs szolgáltatás is.

Kérdése van? Segítünk!
Hívjon minket, vagy üzenjen nekünk. Munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.
+36/20/529-2496
info@kastelyszallodak.hu
Csomagajánlatok
88.500 Ft / 2fő / 4éj
147.500 Ft / 2fő / 7éj
68.400 Ft / 2fő / 2éj
105.000 Ft / 2fő / 2éj

Zalacsányt első ízben 1019-ben említik. Az 1800-as évek közepéig - a török megszállást kivéve – a Csányi család birtoka volt a település.

Itt született Csány László 1790-ben, a második független magyar kormány (Szemere) közlekedési és postaügyi minisztere, később Kossuth Lajos teljhatalmú erdélyi kormánybiztosa.
 

Csány László (Zalacsány, 1790. – Pest, 1849. október 10.) politikus, miniszter, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Középbirtokos, nagy múltú nemesi családból származott. Nem tudni, hogy melyik hónapban és hányadikán született, mert a csányi plébánia anyakönyvei 1806-ban elégtek, ő maga pedig soha nem említette senkinek. Ami bizonyos, hogy az 1790-es esztendőben a nagy múltú Csány család negyedik gyermekeként jött a világra.
Tízéves korában a szombathelyi gimnáziumban kezdte meg tanulmányait. Képességei már ekkor megmutatkoztak, mindvégig kitűnően tanult, legtöbbször még az eminensek sorában is az első volt. A gimnázium befejezése után egy évig még Szombathelyen maradt, itt végezte el a líceum első osztályát. A másodikat már Zágrábban kezdte, onnan pedig 1808-ban a győri jogakadémiára vezetett az útja. A háború ekkor beleszólt az életébe.
Miután Napóleon csapatai 1809 májusában Pozsonynál magyar földre léptek, az akadémia bezárta kapuit. 1813-ig Csány a 9. huszárezred kötelékében szolgált kadétként, majd alhadnagy lett a Lombardiában állomásozó 5. sz. Radetzky huszárezrednél. Résztvett a Napóleon elleni harcokban. E hadjárat során szerezte azt a súlyos égési sebet, amely állandóan kiújulva egészen a haláláig kínozta. Kortársai szerint Csány vékony, száraz, köhécselő ember volt és krónikus gyomorbajban szenvedett, amit orvosa a vegetatív idegrendszer zavaraival hozott összefüggésbe. Jogi tanulmányai elvégzése után belépett a császári hadseregbe.
Huszártisztként 1809 és 1815 között részt vett a Napóleon elleni háborúkban.

1815-ben súlyosan megsebesült, kilépett a hadseregből és családja birtokán gazdálkodott. Részt vett Zala vármegye politikai életében. Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta, rövidesen a szabadelvű ellenzék egyik vezére lett. 1838-ban kormányellenes beszédei miatt hűtlenségi per folyt ellene.

1840-es évek elejétől Kossuth Lajos lelkes híve lett. Cikkeket írt a Pesti Hírlapba és jelentős részt vállalt a Védegylet szervezésében. Az Ellenzéki Kör tagjaként részese lett a március 15-ei forradalmi eseményeknek. Szerepet vállalt a pesti nemzetőrség szervezésében.



1848. Június 2-ától a nádor által aláírt okmány szerint teljhatalmú királyi biztosként szervezte a délnyugati országhatár védelmét. Felhatalmazást kapott, hogy a nemzetőrséget fegyverbe hívja és feladatává tették, hogy a mintegy 4 ezer főből álló fegyveres erővel a Dráva vonalát szemmel tartsa. Jellasics átkelését a Dráván nem tudta megakadályozni, de a visszavonulás során sikerült meggyőznie a tisztek többségét az ellenállás törvényességéről. Ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Jellasics támadását végül sikerült elhárítani.

A Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmány teljhatalmú megbízottjaként működött a Jellasicsot üldöző magyar seregben, majd a feldunai hadseregben. A hadsereg felszerelési és ellátási ügyeit szervezte. Jó kapcsolatot alakított ki Görgei Artúrral, ami később lehetővé tette, hogy közvetítsen Kossuth Lajos és a tábornok között. December 31-étől a főváros kormánybiztosává nevezték ki. Nem értett egyet Görgei haditervével, ezért megvált a feldunai hadseregtől.

A főváros kiürítését szervezte, majd 1849. január 17-étől Erdély teljhatalmú kormánybiztosa lett. Kolozsvárról intézte Bem erdélyi hadseregének ellátását, valamint a polgári közigazgatással kapcsolatos feladatokat. Bemhez hasonlóan ő sem tudta kielégítően kezelni az erdélyi nemzetiségi problémákat. Betegeskedett is és Bemmel sem volt jó kapcsolatban, ezért Kossuth a Szemere-kormány alakulásakor felajánlotta neki a közlekedési miniszteri tárcát. A választás nem elsősorban szakmai hozzáértése, hanem politikai megbízhatósága miatt esett rá. Ekkor egyúttal a keszthelyi kerület országgyűlési képviselőjévé is megválasztották.

Miniszterként a katonai szállítások feltételeit – a gőzhajózás és a vasút működését – kellett biztosítania. Igyekezett a megkezdett vasútépítési munkákat folytatni és megtette az első lépéseket az erdélyi vasútvonal kiépítése érdekében is.

A kormány lemondása után csatlakozott Görgey hadseregéhez és a világosi fegyverletétellel esett fogságba. Szeptember 26-án Pesten állították hadbíróság elé. Minden tettéért vállalta a felelősséget. A bíróság kötél általi halálra ítélte. Csány Lászlót négy nappal később végezték ki, mint gróf Batthyány Lajost és az aradi tábornokokat. Az ítéletet október 10-én a pesti Újépület melletti fapiacon hajtották végre. Batthyány Lajos mellett ő volt a legmagasabb rangú polgári vezető, akit a császáriak kivégeztek.

Először Jeszenák Jánost szólította a hóhér. Csány hidegvérrel nézte társa kivégzését. Amikor a tábori pap azt mondta neki, hogy „Öreg úr! Ne nézze, forduljon el” – ő így felelt: „No már miért ne nézném? Hiszen hozzá kell szoknom.”

Utolsó szavai ezek voltak: „Hazámért ezt is szívesen!”

Elrettentésképpen a kivégzés után még fél óráig az akasztófán lógtak a halottak és csak azután vitték egy taligán a kórházba.



Batthyány család / A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. 
Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán). György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi).

1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.


A család további ismert tagjai:

  • Batthyány Benedek 1511, budai várnagy
  • Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, alkimista, könyvgyűjtő
  • Batthyány (I.) Ádám (1610–1659) gróf (1630), császári és királyi kamarás.
  • Batthyány (II.) Ádám (1662–1703) gróf, altábornagy, dunántúli és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány, országbíró.
  • Batthyány Lajos Ernő nádor (1696–1765), kancellár, nádor
  • Batthyány Károly József (1698–1772) herceg (1764), tábornok, II. József császár nevelője
  • Batthyány József (1727–1799), kalocsai, majd esztergomi érsek
  • Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító
  • Batthyány Franciska grófné (1802–1861)
  • Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, a Szemere-kormány külügyi- illetve ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter
  • Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök
  • Batthyány Gusztáv (1803–1883) herceg, Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott
  • Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta
  • Batthyány Ervin (1877–1945) anarchista politikus, közíró
  • Batthyány Gyula (1887/8-1959) híres festőművész
  • Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott
  • Batthyány Bálint gróf (1942–) a Batthyany Kultur-Press Kft többségi tulajdonosa 

Tekintse meg akcióinkat

Folyamatosan frissülő ajánlatok, kedvező megoldások Önnek!

Megtekintés

3 éjszaka foglalása esetén plusz 1 éjszakát adunk ajándékba. Szakadj ki a mindennapokból! Tölts el nálunk 4 éjszakát: feltöltődve térsz haza!

Megtekintés

2 éjszaka szállás, félpanziós ellátás, wellness részleg használat, törölköző bekészítés, parkolás...

Megtekintés

Mi egy családbarát szálloda vagyunk nyugodt és történelmi környezetben, fontosabb nevezetességek közvetlen közelében és remek csatlakozási lehetőséggel a fővárosi tömegközlekedéshez.

Kastélyszállodák

A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége minden tagszállodája a nagyhírű magyar vendéglátást írta zászlajára. Mind-mind más módon igyekszik a vendégek igényeit messzemenőkig kielégíteni

logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo