A kastélyszállodákról

Kastélyaink legalább három csillagos szállodák. Legtöbbjük hagyományos magyar konyhával és elegáns étteremmel is rendelkezik, ahol a környékre jellemző étkeket kínálnak. Több kastélynak van igényes borpincéje és saját bora, vagy akár borászata is. Kastélyainkban találhatók különféle wellness-szolgáltatások, fürdők, sőt még egészségügyi rehabilitációs szolgáltatás is.

Kérdése van? Segítünk!
Hívjon minket, vagy üzenjen nekünk. Munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.
+36/20/529-2496
info@kastelyszallodak.hu
Csomagajánlatok
72.400 Ft / 2fő / 2éj
88.500 Ft / 2fő / 4éj
114.700 Ft / 2fő / 2éj
147.500 Ft / 2fő / 7éj

Zalacsányt első ízben 1019-ben említik. Az 1800-as évek közepéig - a török megszállást kivéve – a Csányi család birtoka volt a település.

Itt született Csány László 1790-ben, a második független magyar kormány (Szemere) közlekedési és postaügyi minisztere, később Kossuth Lajos teljhatalmú erdélyi kormánybiztosa.
 

Csány László (Zalacsány, 1790. – Pest, 1849. október 10.) politikus, miniszter, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Középbirtokos, nagy múltú nemesi családból származott. Nem tudni, hogy melyik hónapban és hányadikán született, mert a csányi plébánia anyakönyvei 1806-ban elégtek, ő maga pedig soha nem említette senkinek. Ami bizonyos, hogy az 1790-es esztendőben a nagy múltú Csány család negyedik gyermekeként jött a világra.
Tízéves korában a szombathelyi gimnáziumban kezdte meg tanulmányait. Képességei már ekkor megmutatkoztak, mindvégig kitűnően tanult, legtöbbször még az eminensek sorában is az első volt. A gimnázium befejezése után egy évig még Szombathelyen maradt, itt végezte el a líceum első osztályát. A másodikat már Zágrábban kezdte, onnan pedig 1808-ban a győri jogakadémiára vezetett az útja. A háború ekkor beleszólt az életébe.
Miután Napóleon csapatai 1809 májusában Pozsonynál magyar földre léptek, az akadémia bezárta kapuit. 1813-ig Csány a 9. huszárezred kötelékében szolgált kadétként, majd alhadnagy lett a Lombardiában állomásozó 5. sz. Radetzky huszárezrednél. Résztvett a Napóleon elleni harcokban. E hadjárat során szerezte azt a súlyos égési sebet, amely állandóan kiújulva egészen a haláláig kínozta. Kortársai szerint Csány vékony, száraz, köhécselő ember volt és krónikus gyomorbajban szenvedett, amit orvosa a vegetatív idegrendszer zavaraival hozott összefüggésbe. Jogi tanulmányai elvégzése után belépett a császári hadseregbe.
Huszártisztként 1809 és 1815 között részt vett a Napóleon elleni háborúkban.

1815-ben súlyosan megsebesült, kilépett a hadseregből és családja birtokán gazdálkodott. Részt vett Zala vármegye politikai életében. Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta, rövidesen a szabadelvű ellenzék egyik vezére lett. 1838-ban kormányellenes beszédei miatt hűtlenségi per folyt ellene.

1840-es évek elejétől Kossuth Lajos lelkes híve lett. Cikkeket írt a Pesti Hírlapba és jelentős részt vállalt a Védegylet szervezésében. Az Ellenzéki Kör tagjaként részese lett a március 15-ei forradalmi eseményeknek. Szerepet vállalt a pesti nemzetőrség szervezésében.



1848. Június 2-ától a nádor által aláírt okmány szerint teljhatalmú királyi biztosként szervezte a délnyugati országhatár védelmét. Felhatalmazást kapott, hogy a nemzetőrséget fegyverbe hívja és feladatává tették, hogy a mintegy 4 ezer főből álló fegyveres erővel a Dráva vonalát szemmel tartsa. Jellasics átkelését a Dráván nem tudta megakadályozni, de a visszavonulás során sikerült meggyőznie a tisztek többségét az ellenállás törvényességéről. Ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Jellasics támadását végül sikerült elhárítani.

A Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmány teljhatalmú megbízottjaként működött a Jellasicsot üldöző magyar seregben, majd a feldunai hadseregben. A hadsereg felszerelési és ellátási ügyeit szervezte. Jó kapcsolatot alakított ki Görgei Artúrral, ami később lehetővé tette, hogy közvetítsen Kossuth Lajos és a tábornok között. December 31-étől a főváros kormánybiztosává nevezték ki. Nem értett egyet Görgei haditervével, ezért megvált a feldunai hadseregtől.

A főváros kiürítését szervezte, majd 1849. január 17-étől Erdély teljhatalmú kormánybiztosa lett. Kolozsvárról intézte Bem erdélyi hadseregének ellátását, valamint a polgári közigazgatással kapcsolatos feladatokat. Bemhez hasonlóan ő sem tudta kielégítően kezelni az erdélyi nemzetiségi problémákat. Betegeskedett is és Bemmel sem volt jó kapcsolatban, ezért Kossuth a Szemere-kormány alakulásakor felajánlotta neki a közlekedési miniszteri tárcát. A választás nem elsősorban szakmai hozzáértése, hanem politikai megbízhatósága miatt esett rá. Ekkor egyúttal a keszthelyi kerület országgyűlési képviselőjévé is megválasztották.

Miniszterként a katonai szállítások feltételeit – a gőzhajózás és a vasút működését – kellett biztosítania. Igyekezett a megkezdett vasútépítési munkákat folytatni és megtette az első lépéseket az erdélyi vasútvonal kiépítése érdekében is.

A kormány lemondása után csatlakozott Görgey hadseregéhez és a világosi fegyverletétellel esett fogságba. Szeptember 26-án Pesten állították hadbíróság elé. Minden tettéért vállalta a felelősséget. A bíróság kötél általi halálra ítélte. Csány Lászlót négy nappal később végezték ki, mint gróf Batthyány Lajost és az aradi tábornokokat. Az ítéletet október 10-én a pesti Újépület melletti fapiacon hajtották végre. Batthyány Lajos mellett ő volt a legmagasabb rangú polgári vezető, akit a császáriak kivégeztek.

Először Jeszenák Jánost szólította a hóhér. Csány hidegvérrel nézte társa kivégzését. Amikor a tábori pap azt mondta neki, hogy „Öreg úr! Ne nézze, forduljon el” – ő így felelt: „No már miért ne nézném? Hiszen hozzá kell szoknom.”

Utolsó szavai ezek voltak: „Hazámért ezt is szívesen!”

Elrettentésképpen a kivégzés után még fél óráig az akasztófán lógtak a halottak és csak azután vitték egy taligán a kórházba.



Batthyány család / A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. 
Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán). György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi).

1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.


A család további ismert tagjai:

  • Batthyány Benedek 1511, budai várnagy
  • Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, alkimista, könyvgyűjtő
  • Batthyány (I.) Ádám (1610–1659) gróf (1630), császári és királyi kamarás.
  • Batthyány (II.) Ádám (1662–1703) gróf, altábornagy, dunántúli és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány, országbíró.
  • Batthyány Lajos Ernő nádor (1696–1765), kancellár, nádor
  • Batthyány Károly József (1698–1772) herceg (1764), tábornok, II. József császár nevelője
  • Batthyány József (1727–1799), kalocsai, majd esztergomi érsek
  • Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító
  • Batthyány Franciska grófné (1802–1861)
  • Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, a Szemere-kormány külügyi- illetve ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter
  • Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök
  • Batthyány Gusztáv (1803–1883) herceg, Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott
  • Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta
  • Batthyány Ervin (1877–1945) anarchista politikus, közíró
  • Batthyány Gyula (1887/8-1959) híres festőművész
  • Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott
  • Batthyány Bálint gróf (1942–) a Batthyany Kultur-Press Kft többségi tulajdonosa 

Tekintse meg akcióinkat

Folyamatosan frissülő ajánlatok, kedvező megoldások Önnek!

Megtekintés

Mi egy családbarát szálloda vagyunk nyugodt és történelmi környezetben, fontosabb nevezetességek közvetlen közelében és remek csatlakozási lehetőséggel a fővárosi tömegközlekedéshez.

Megtekintés

A kastély talált meg engem – mondja Belasics Edit, a bölcskei Szent András Kastély tulajdonosa. Még 2007-ben egy tréning utolsó napján képzelte el, hogy öt év múlva majd egy sárga, klasszicista kastély ablakából integet a távozó gyerekeknek.

 

Megtekintés

A Prónay-kastélyban már iráni menyasszony is mondott igent. Minőségi gondolatok, profi munka, egyedi szolgáltatás. Az alsópetényi Prónay-kastélyban mindennel a tökéletességet célozzák meg.

Megtekintés

Most akkor nagyon őszintén kérdezem a Tisztelt Olvasót: Ön hallott korábban Nagyarról és a Luby Kastélyról? Szégyen ide vagy oda, szerintem én is a többséghez tartozom, aki erre azt válaszolja, hogy nem.

Megtekintés

3 éjszaka foglalása esetén plusz 1 éjszakát adunk ajándékba. Szakadj ki a mindennapokból! Tölts el nálunk 4 éjszakát: feltöltődve térsz haza!

Megtekintés

Graefl-kastély vagy Graefl Major? Mindkettő. A sok évnyi pusztulás után néhány éve restaurált kastély mellett a majorban is új életet kezdtek, a minőségi turizmust szolgálva. Szerencsés Györgyi társtulajdonos, szálloda igazgató egyszerre hármas funkciót tölt be.

Megtekintés

A röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálloda értékesítési vezetője, a szálloda "arca” szerint mindig tudniuk kell megújulni. Ennek a filozófiának a része, hogy különböző „életmód programokat” is bevezettek.

Megtekintés

A St. George Hotelben átélhetjük a budai Vár történelmét. Családias légkörű, kis szálloda - színvonalas kiszolgálással, patinás környezetben.

Megtekintés

A gyulai Almásy-kastély a 21. századi interaktív technika segítségével egy alföldi kastély hétköznapjai és ünnepei felfedezésének élményét kínálja a látogatóknak...

Megtekintés

Nem csak a vendégeknek, hanem a helyi lakosoknak is kínálnak különböző programokat a zalacsányi Batthyány Kastélyszállóban – mondta Gergely Andrea a KamaraOnline-nak.

Megtekintés

Maximum húsz vendéget fogad egy időben a medinai Apponyi Kiskastély. A pihenésre vágyók a tulajdonosokkal egy fedél alatt élvezhetik a kastélyéletet. Horváth Csilla arról is beszélt, milyen meghatározó élmény volt, amikor találkozott Bella kisasszonnyal.

Megtekintés

Nagyon népszerű a Kastélyok Nyitott Hétvégéje, amelyet idén már harmadszor rendeznek meg május 12-14. között – mondja Gulyás Eszter.

Kastélyszállodák

A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége minden tagszállodája a nagyhírű magyar vendéglátást írta zászlajára. Mind-mind más módon igyekszik a vendégek igényeit messzemenőkig kielégíteni

logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo